Stigma by Salvus Lyrics

Szándék győzelme
A józanész felett
Kérném, bárcsak
Eltűntethetném azokat
A sebeket, amiket
Az erőszak ejtett, egyetlen
Könnyelmű, elhamarkodott
Mozdulatba rejtett!

Lendül a kéz
Hideg acél utat tör
Végül lehull a test
A csend ránk borul

Kérlek, ébredj!
Ne merülj el, nyújtsd kezed felém!
Az élet karnyújtásra tőled
Kapaszkodj belém!

Mérték?
Megdőlni látszik az értelem
Részvét?
Érzékelés csak, vagy érzelem?
Azt mondják, boldogok
Akik sírnak, de ahol
A stigmák nyílnak
A homokszemek
Csak visszafelé peregnek
Az emlékek soha nem engednek

Hideg acél utat tör
Végül lehull a test
A csend ránk borul

Kérlek, ébredj!
Ne merülj el, nyújtsd kezed felém!
Az élet karnyújtásra tőled
Kapaszkodj belém!

Kérlek, védj meg!
Éhes ragadozók ragadnak el
Félek, mindent elveszítek
Kapaszkodj belém!

El ne engedd két kezem!
Foggal-körömmel szorítsd magadhoz
Az életed: az életem

Szándék győzelme
A józanész felett
Kérném, bárcsak
Eltűntethetném azokat
A sebeket, amiket
Az erőszak ejtett, egyetlen
Könnyelmű, elhamarkodott
Mozdulatba rejtett!
Lendül a kéz
Hideg acél utat tör
Végül lehull a test
A csend ránk borul