Himnusz by Klcsey Ferenc Lyrics

[„Himnusz” dalszöveg]

[1. versszak]
Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel
Nyújts feléje védő kart
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép
Hozz rá víg esztendőt
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

[2. versszak]
Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának
[3. versszak]
Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára

[4. versszak]
Hajh, dе bűneink miatt
Gyúlt harag kebledbеn
S elsújtád villamidat
Dörgő fellegedben
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk

[5. versszak]
Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!
[6. versszak]
Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában
Bércre hág, és völgybe száll
Bú s kétség mellette
Vérözön lábainál
S lángtenger felette

[7. versszak]
Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből
Kínzó rabság könnye hull
Árvák hő szeméből!

[8. versszak]
Szánd meg, isten, a magyart
Kit vészek hányának
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának
Bal sors akit régen tép
Hozz rá víg esztendőt
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!