Lotus by KHAARO BU$T AARD Lyrics
[Verse 1: Khaaro Bu$t Aard]
Ahogyan a földből tör fel a hajtás
Úgy haladok a lépcsőn fel kartárs
Nem feledem, hogy fontos a közös ügy
Éjfélkor megindul a rajzás
Volt, hogy koldultam megrontottaktól
Meghülyültem egy jó kontakttól
A közeg megmérgezett fullba
De mást gondolok a beoltottakról
Ez magamtól jön, nem örököltem
Mindig harcoltam és nem könyököltem
Sokszor volt nagy konfliktus köröttem
De nem süllyedtem el hajótörötten
A csapból ez folyik és isszátok
Nem csoda, hogy végül elkapjátok
Tuti, hogy enélkül nem bírnátok
Látod ennyit ér ma a fajtátok
[Break: Khaaro Bu$t Aard]
Nem mozdul meg egy porcikád sem
A kimondott szavad szorongat
A kísértés hosszan csenget
De a lehetőség csak egyszer kopogtat
Nem mozdul meg egy porcikád sem
A kimondott szavad szorongat
A kísértés hosszan csenget
De a lehetőség csak egyszer...
[Verse 2: Khaaro Bu$t Aard]
Érdemi tett amit ma letudok
Mint a tűzben kiképzett mamelukok
Az önfegyelem kő, szavam fém
Engem nem tart vissza a karantén
Körém tekerednek az anakondák
A kísértés campel az ablakomnál
Jah... De ez mind illúzió
Minden rajtam múlik, ez a konklúzió
Ahol tudtam ott gyomláltam kertem
Fenékig lehúzom, amit kimertem
Egész eddig dolgoztam ki tervem
Amit nem mertem kinyögni, most ki mertem
Ha túl gyors lennék sem fékezek
Nem lassítok, míg meg nem érkezek
A határomon túl nem állok várva
A bárka felépült, nincs más hátra
Ahogyan a földből tör fel a hajtás
Úgy haladok a lépcsőn fel kartárs
Nem feledem, hogy fontos a közös ügy
Éjfélkor megindul a rajzás
Volt, hogy koldultam megrontottaktól
Meghülyültem egy jó kontakttól
A közeg megmérgezett fullba
De mást gondolok a beoltottakról
Ez magamtól jön, nem örököltem
Mindig harcoltam és nem könyököltem
Sokszor volt nagy konfliktus köröttem
De nem süllyedtem el hajótörötten
A csapból ez folyik és isszátok
Nem csoda, hogy végül elkapjátok
Tuti, hogy enélkül nem bírnátok
Látod ennyit ér ma a fajtátok
[Break: Khaaro Bu$t Aard]
Nem mozdul meg egy porcikád sem
A kimondott szavad szorongat
A kísértés hosszan csenget
De a lehetőség csak egyszer kopogtat
Nem mozdul meg egy porcikád sem
A kimondott szavad szorongat
A kísértés hosszan csenget
De a lehetőség csak egyszer...
[Verse 2: Khaaro Bu$t Aard]
Érdemi tett amit ma letudok
Mint a tűzben kiképzett mamelukok
Az önfegyelem kő, szavam fém
Engem nem tart vissza a karantén
Körém tekerednek az anakondák
A kísértés campel az ablakomnál
Jah... De ez mind illúzió
Minden rajtam múlik, ez a konklúzió
Ahol tudtam ott gyomláltam kertem
Fenékig lehúzom, amit kimertem
Egész eddig dolgoztam ki tervem
Amit nem mertem kinyögni, most ki mertem
Ha túl gyors lennék sem fékezek
Nem lassítok, míg meg nem érkezek
A határomon túl nem állok várva
A bárka felépült, nincs más hátra