Égnek Ostora by Dalriada Lyrics
"Sok év múltán, ha tũz mellett
Regét, mondát énekelnek
Õsz fejũ öreg is lesz ott
S régmúltra fordítják a szót
Idézik múlt dicsõinek
Apáiknak, õseiknek
Nevét, népnek eredetét
Hálával említik majd nevét."
Napunk, Holdunk fényes arca egymásnak dalolt
Napkelet, és napnyugat közt félhomály honolt
De annál szebbre nõtt ismét Égiek fénye
Megszületendõ fiú nevét csillag írta égre
Bendegúz fiáról táltos regét énekelt
Pusztában felzengõ hangja sólyommal felelt
Öreg látó kõbe rótta regének szavát:
"Hadúr maga segíti majd gyermek csillagát!
Arany Folyam napkeletrõl távol nyugatra tart
Dicsõség kíséri útját, szelet hoz, és vihart
Messze elõl, táltos lovon, sólyom szárnyán száll
Népek ura, Égi ostor, Attila Nagykirály
Nagy lesz úrnak, harcban vitéz, szilaj, mint a szél
Sereginek száma majd' a tengerrel felér
Barátnak hũséges, ellenségnek gõgõs, vad
S fiainak örökül nagy birodalmat hagy
Ha béke lesz a hercegek közt, mũve élni fog
Utódai számosak lesznek, és boldogok
De testvérharcban elõször a birodalom vész
Majd népe is, mint a hamu, úgy szóródik szét!"
Arany Folyam napkeletrõl távol nyugatra tart
Dicsõség kíséri útját, szelet hoz, és vihart
Messze elõl, táltos lovon, sólyom szárnyán száll
Népek ura, Égi ostor, Attila Nagykirály
Arany Folyam napkeletrõl távol nyugatra tart
Dicsõség kíséri útját, szelet hoz, és vihart
Messze elõl, táltos lovon, sólyom szárnyán száll
Népek ura, Égi ostor, Attila Nagykirály
Azóta is, ha tũz mellett regét, mondát énekelnek
Õsz fejũ öreg is van ott, s régmúltra fordítják a szót
Idézik múlt dicsõinek, apáinak, õseinek
Nevét, népnek eredetét: hálával említik a nevét
Regét, mondát énekelnek
Õsz fejũ öreg is lesz ott
S régmúltra fordítják a szót
Idézik múlt dicsõinek
Apáiknak, õseiknek
Nevét, népnek eredetét
Hálával említik majd nevét."
Napunk, Holdunk fényes arca egymásnak dalolt
Napkelet, és napnyugat közt félhomály honolt
De annál szebbre nõtt ismét Égiek fénye
Megszületendõ fiú nevét csillag írta égre
Bendegúz fiáról táltos regét énekelt
Pusztában felzengõ hangja sólyommal felelt
Öreg látó kõbe rótta regének szavát:
"Hadúr maga segíti majd gyermek csillagát!
Arany Folyam napkeletrõl távol nyugatra tart
Dicsõség kíséri útját, szelet hoz, és vihart
Messze elõl, táltos lovon, sólyom szárnyán száll
Népek ura, Égi ostor, Attila Nagykirály
Nagy lesz úrnak, harcban vitéz, szilaj, mint a szél
Sereginek száma majd' a tengerrel felér
Barátnak hũséges, ellenségnek gõgõs, vad
S fiainak örökül nagy birodalmat hagy
Ha béke lesz a hercegek közt, mũve élni fog
Utódai számosak lesznek, és boldogok
De testvérharcban elõször a birodalom vész
Majd népe is, mint a hamu, úgy szóródik szét!"
Arany Folyam napkeletrõl távol nyugatra tart
Dicsõség kíséri útját, szelet hoz, és vihart
Messze elõl, táltos lovon, sólyom szárnyán száll
Népek ura, Égi ostor, Attila Nagykirály
Arany Folyam napkeletrõl távol nyugatra tart
Dicsõség kíséri útját, szelet hoz, és vihart
Messze elõl, táltos lovon, sólyom szárnyán száll
Népek ura, Égi ostor, Attila Nagykirály
Azóta is, ha tũz mellett regét, mondát énekelnek
Õsz fejũ öreg is van ott, s régmúltra fordítják a szót
Idézik múlt dicsõinek, apáinak, õseinek
Nevét, népnek eredetét: hálával említik a nevét